Ibériai-félsziget
A mezőgazdaság kialakulása az Ibériai-félszigeten rendkívül érdekes képet mutat. A területet 1492-ig mórok lakták, akik az öntözéses technika tökéletesítésével kitűnő földművelőkké váltak, és virágzó gyümölcsöskertté varázsolták Granadát. A gránátalma mellett itt termesztettek először padlizsánt, cukornádat, rizst és dinnyét. A mezőgazdaság virágzása nem tartott sokáig. Miután Izabella kasztíliai királynő és férje, Ferdinánd kiűzték a mórokat, a földművelés is hanyatlásnak indult.
Amerika felfedezése és az aranyláz csak rontott a kétkezi földműves munka becsületén. Egyre kevesebben akartak földet túrni – sokkal egyszerűbb és kényelmesebb megoldásnak tűnt a gabonát és a többi élelmiszert a környező országokból importálni. Ám a felfedezések nem hozták meg a várt fellendülést az Ibériai-félsziget számára, viszont azt eredményezték, hogy az elhanyagolt földek egyre terméketlenebbé váltak. A hollandok ennél előrelátóbbak voltak, a spanyolokkal ellentétben nem hagyták kiszáradni gabonaföldjeiket, sőt a tenger lecsapolásával megsokszorozták termesztésre alkalmas földterületeiket.
A spanyolországi növénytermesztés helyzetét tovább súlyosbították a vándorló juhnyájak, amelyek a még termő legelőket is tönkretették. Hasonló sorsra jutott a szomszédos Portugália is, ahol a mezőgazdaság hanyatlása majd három évszázadon keresztül tartott.
Magyarországhoz hasonlóan Spanyolországban is az étel szimbóluma a kenyér. Ropogós héját már Picasso idejében is olívaolajba mártogatva fogyasztották. Míg hazánkban a sütés mellékterméke a lángos, addig a spanyoloknál ez a bollónak vagy chikának is nevezett zsemle volt. A spanyolok leginkább tiszta búzából készült kenyereket fogyasztanak a mai napig, de a kukoricával kevert búzalisztes kenyeret is kedvelik.
Érdekesség
Picasso Katalóniába való visszatérésekor a Cal Tampanada nevű fogadóban száll meg, amelynek óriás kemencéjében sütötte a falu népe a kenyeret. 1906-ban Picasso meg is örökítette ezt a momentumot Asszony kenyérrel című festményén.
Érdekesség
Spanyolországban a gyerekek január 6-án, azaz vízkereszt napján kapják meg karácsonyi ajándékaikat, mivel a Reyes Magos, azaz a napkeleti bölcsek is ekkor hozták el ajándékaikat a kis Jézusnak. A mai napig ezen a napon sütik meg Spanyolország-szerte a Roscón de Reyes-t, azaz a háromkirályok kalácsát, amely egy kelt tésztából készült, kerek, középen lyukas kalács, mandulával és aszalt gyümölcsökkel díszítve. Hajdanán egy apró porcelánfigurát vagy babszemet rejtettek a belsejébe, amelynek megtalálóját az ünnep királyává kiáltották ki.
Érdekesség
Portugália és hazánk ételei között meglepően sok hasonlóságot lehet felfedezni – gondoljunk csak a véres hurkára vagy a pacalra. Meglehet, ők előbbit az osztrákokhoz hasonlóan hidegen fogyasztják, míg a pacalt többnyire babbal készítik. A kenyérrel kapcsolatban is felfedezhetünk némi hasonlóságot. A karika formájú Cantelo kenyeret jellemzően menyegzőkre sütik, és mind a menyasszony, mind pedig a vőlegény törnek belőle egy-egy darabot, amelyet borral kísérve kínálnak a násznépnek.